Goócz Géza egészséggel kapcsolatos témákról készít rövid, álló videókat a TikTokra: pajzsmirigyről, inzulinrezisztenciáról, hormonegyensúlyról. Ő forgat, én vágok. Egy forgatási napon 15–25 nyers felvételt készít, egyenként egy-két perc hosszúságban, benne elrontott mondatokkal, újrakezdésekkel és nekem szóló kiszólásokkal: „ez így maradjon benne, ez a hook”, „na, ezt újra”.
A kész videók mindig ugyanarra a sémára épülnek: feszes vágás, minden vágásnál zoom-in és zoom-out áttűnés, cím az elején, animált matricák, szavanként kiemelt felirat, aláfestő zene, a végén meghívás a Facebook-csoportjába. Kézzel ez videónként 30–60 perc munka. Tizenöt videónál hét és fél–tizenöt óra.
Szeptemberben megépítettem egy rendszert, amely ezt a munkát átveszi. A legutóbbi forgatásnál 15 nyers felvételből 15 kész videó lett, nekem pedig egy-két óra munka maradt vele. Aznap elkészültem, amikor az anyag megérkezett; korábban ez egy-két nap volt.
Ebben a posztban nem a technikáról lesz szó, hanem arról, hol megy el az idő egy rendszeres videógyártásban, melyik részét lehet gépre bízni, és melyiket nem érdemes.
A vágás nagy része nem ízlés, hanem ismétlődő döntés
Ha végignézed, mi történik egy ilyen videó vágása közben, kiderül, hogy a 30–60 percből kevés az, amit valóban ízlés dönt el. A többi ugyanaz a döntés, újra és újra:
- melyik nekifutás marad meg ugyanabból a mondatból;
- hol legyen pontosan a vágás, hogy ne csípjen le szóvéget, de ne maradjon benne felesleges levegő;
- hogyan törjön a felirat, hogy a sor ne „a”-val vagy „hogy”-gyal végződjön;
- hova kerüljön a kérdőjel-matrica, és hova a zöld pipa;
- melyik zene szóljon, honnan induljon, és milyen halkan a beszéd alatt;
- mekkora legyen a hangerő, hogy mind a tizenöt videó egyformán szóljon.
Egy tapasztalt vágó ezeket rutinból csinálja, de attól még egyenként meg kell csinálnia, minden videón, minden vágásnál. A legutóbbi tizenöt videóban nagyjából négyszáz felirat volt, videónként három-négy matrica, és hetvenkét nagyított snitt, ahol a fejet középre kellett igazítani.
A rendszeres tartalomgyártás pont attól rendszeres, hogy a formátum állandó. Ahol pedig a formátum állandó, ott a döntések nagy része szabályba foglalható.
Mit csinál a gép, és mennyi idő alatt
A rendszert egy Claude Code AI-ügynök irányítja, amely a vágóprogramot (DaVinci Resolve Studio) a szkriptfelületén keresztül kezeli. A nyers felvételtől a kész, lerenderelt videóig mindent végigvisz:
- Leírja a felvételt szóról szóra, minden elrontott nekifutással együtt.
- Szerkeszt: mindig az utolsó hibátlan nekifutást tartja meg, a félbehagyott mondatokat és a kiszólásokat kihagyja. Géza „Fogyasztó injekciók!” felkiáltása bent marad nyitómondatnak, az utána elhangzó „ez így maradjon benne” viszont kiesik.
- Vág: a vágás oda kerül, ahol a hangban valóban csend van.
- Feliratot, címet, matricát tesz rá jelentés szerint: kérdőjelet a kérdéshez, zöld pipát a pozitív állításhoz.
- Zenét választ és kever: minden videó más számot kap, a beszéd pedig egységes hangerőre kerül.
- Felépíti az idővonalat a vágóprogramban, lerendereli, és ellenőrzi: visszahallgatja a megvágott hangot, képet készít minden feliratról, megméri a hangszintet. Ha valami gyanús, például egy mondat mintha kétszer hangzana el, figyelmeztet.
A gépidő videónként néhány perc. A leírás felvételenként 10–15 másodperc, az idővonal felépítése kevesebb mint egy perc, a render másfél-két perc. Ezt az időt megnyerem magamnak, mert a rendszer felügyelet nélkül dolgozik.
Egyetlen pont, ahol ember kell: az átnézés
A folyamatban egy jóváhagyási pont van. A kész idővonalakat átnézem a vágóprogramban, mielőtt bármi kimegy, és ott javítok, ahol kell. Itt dől el, hogy a ritmus jó-e, hogy a nyitómondat ül-e, és hogy a videó olyan-e, amilyennek Géza szeretné. Ezt nem adom ki a kezemből.
A legutóbbi forgatásnál tizenöt videóból négyhez nyúltam hozzá, vágáson vagy feliraton igazítottam. A másik tizenegyhez nem kellett.
| Kézzel | A rendszerrel | |
|---|---|---|
| Munkaidő 15 videóra | 7,5–15 óra | 1–2 óra átnézés és javítás |
| Átfutás a forgatástól | 1–2 nap | aznap |
| Egységes hangerő | a vágó fülén múlik | mérve, mind a tizenöt videón |
Minden javításból szabály lesz
Ez a rendszer legfontosabb tulajdonsága, és ettől lesz egyre jobb. Amikor kézzel javítok egy idővonalon, a rendszer utána összeveti a saját tervével, megnézi, mit változtattam, és ebből szabályt vagy ellenőrzést csinál. A következő forgatás már ezekkel indul.
| Amit javítottam vagy kértem | Ami azóta magától történik |
|---|---|
| A záró „Oké!” levált a mondatról | egy vágásban marad a mondattal |
| A felirat átlógott a vágáson | a felirat a vágásnál vált |
| Egy szó vége le volt csípve | a vágás a hangban mért csendhez igazodik |
| Két dupla nekifutás bent maradt | figyelmeztetés, ha egy mondat kétszer hangzik el |
| Nagyításnál a fej nem volt középen | arcfelismerés igazítja középre |
Egy fontos elv: a kézzel javított idővonalat a rendszer soha nem építi újra, tehát a javításom nem vész el.
Egy cégnél ennek van egy mellékhatása is, ami legalább annyit ér, mint az időmegtakarítás. Ha a vágótok szabadságra megy vagy továbblép, a tudása általában vele megy. Itt a szabálykönyvben marad.
Nem szabálylistát írtam, hanem mintát adtam
A rendszernek nem kellett elmagyarázni, milyen egy jó Géza-videó. Egy korábbi, kézzel vágott projektből tanulta meg: végigolvasta a kilenc kész videó idővonalát, és ebből vezette le a szabályokat, a nagyításváltástól a hangeffektek hangerejéig.
A vágás feszességét meg is mérte. Összevetette a vágáspontokat a szavak időzítésével, és kijött, hogy a szó előtt nagyjából öt század másodperc, utána két-öt tized marad, a négy tizednél hosszabb szünetek pedig kiesnek. Ilyen pontossággal ezt fejből senki nem írná le, pedig pont ettől feszes a vágás.
Az egész egy nap fejlesztés volt. Ez azért lehetett ilyen rövid, mert volt mire építeni: egy bejáratott vágási sablon, benne a cím, a matricák animációja, a végkártya és a hangbeállítások, és egy sor kész videó, amelyből a stílus kiolvasható volt.
Útközben a gép is hibázott. A beszédfelismerés például túl okos: a vágáshoz pont az ismétlésekre van szükség, a modell viszont kitisztítja őket az átiratból, mert olvasható szöveget akar adni. Minden ilyen hibára, amelyet az átnézés vagy egy próbarender hozott elő, automatikus ellenőrzés került a rendszerbe, hogy többet ne csússzon át. Hogy miért ez a legveszélyesebb fajta hiba, arról külön írtam: A veszélyes hiba az, ami sikert jelent.
Ha van már folyamatotok, és ha még nincs
Ha már rendszeresen gyártotok videót, a nyereség abban a részben van, ami minden videónál ugyanaz. A folyamatotok marad, a jóváhagyás marad, a vágótok ideje viszont oda megy, ahol ízlés kell, és nem a feliratok tördelésére. Ahol belső vágó dolgozik, ott ez munkaóra, ahol külső, ott díj.
Géza számai az ő formátumára érvényesek: egy kamera, egy beszélő, állandó séma. Minél egységesebb a formátum, annál több dönthető el szabállyal. Egy többkamerás interjúnál vagy egy riportnál kevesebb, egy sorozatban gyártott, sablonra épülő formátumnál több. Hogy nálatok mennyi, azt a saját anyagotokon lehet megmondani.
Ha még nincs folyamatotok, nem kell egy évig kézzel gyártanotok, mielőtt automatizálni lehetne. Néhány videó kell, amelyen a stílus kialakul, és egy sablon, amely ezt rögzíti. Onnan a folyamat eleve úgy épülhet, hogy a gép vigye.
Ez a rendszer a vágásról szól. Hogy egy teljes tartalomrendszer, a szövegtől a grafikán át a publikálásig, hogyan épül fel, arról a saját projektem kapcsán írtam: Nem prompt, hanem gyártósor.
Két út: megépítem nálatok, vagy én vágok vele
Ha van saját vágótok vagy tartalomcsapatotok, megépítem nálatok a rendszert a ti sablonotokra és a ti stílusotokra. Felméréssel kezdjük: végignézzük, mit gyártotok, milyen formátumban, mennyi idő alatt, és hol van valóban nyerhető idő. A részleteket az AI-tartalomrendszerek oldalon találod.
Ha a vágást kiadnátok, úgy is dolgozhatunk, ahogy Gézával: ti forgattok, én a ti stílusotokra hangolt rendszerrel vágok, átnézem, és a kész videókat visszaküldöm. Erről a rendszeres videógyártás oldalon írok bővebben.
Írj nekem, vagy hívj: +36 70 220 8136, ha érdekel egy ilyen megoldás!